Kicsit kivagyok nézve, kicsit le vagyok égve,
A helyes útról kicsit le vagyok térve.
Kicsit úszok a gondba,   kicsit le vagyok tolva,
Menedéknek kicsit kicsi a kocsma.

Még messze a vége, nem érek révbe,
Istenért kiálltok fel az égbe.
Még nem állok készen, még forr a vérem,
Úgy kelek fel, hogy nem vagyok ébren.
Álmodok újjat, átélem a múltat,
A szívem és elmém közt nagy harcok dúlnak.
Nem bírom felfogni, nem tudom elnyomni,
Elbírni nem lehet, nehéz e holmi.
Még forró a kávé, még füstöl e bagó,
A holnapom máse, a bűnöm eladó…
Az itt a bibi, hogy kicsit drága a vodka,
Az életem nem vicc, mert annak durva volna.

Kicsit kivagyok nézve, kicsit le vagyok égve,
A helyes útról kicsit le vagyok térve.
Kicsit úszok a gondba,   kicsit le vagyok tolva,
Menedéknek kicsit kicsi a kocsma.

Elszállnak a gondok, ha egy sört megbontok,
Úgy leszek boldog, ha elfelejtődnek a dolgok.
Enyhén fura az indok, de elmondom a titkot,
Nem bírom már józanul… és ezért iszok.
Messze száll a füst, de közel a vége,
Fáradt fejem hűtsd, ha tényleg, rossz útra vagyok lépve.
A düh rátelepszik a fényre, elhomályosítja szemem,
A világom felégve, de úgyis helyére teszem!
Minden ami előttem, a célomhoz húz,
A sötétség mellőlem, csak rémálomtúsz.
Átvágok a bajokon, csak azért is felállok!
A napsütötte balkonon, csak a pillanatra várok.

Kicsit kivagyok nézve, kicsit le vagyok égve,
A helyes útról kicsit le vagyok térve.
Kicsit úszok a gondba,   kicsit le vagyok tolva,
Menedéknek kicsit kicsi a kocsma.