Mama vigasztalj meg, látod megint csak te maradtál
vigasztalj meg, látod megint egy szomorú nyár.
Minden játékhajó elsüllyedt, ennyit ért,
hiába bíztunk, hittük, hogy partot ér.

Nem volt igaz, semmi sem.
nem volt igaz, azt hiszem.
nem volt igaz, játszunk még,
hátha elhiszed majd egyszer valakiért.
 

Mikor beborul az ég, és sírnak a fellegek,
sötét gondokon járva az eső is elered.
Mikor a bánat s a magány vállamra omol,
Bújj hozzám mama, legyél ki átkarol.

Mikor húz a kabátom mázsás súlya,
mikor megpróbálok felállni, de porba hullok újra.
Mikor már nem tudom mi hamis s mi igaz,
kérlek bújj hozzám, kell valami vigasz.

Ha messze fut a boldogság, s téged otthagy egyedül,
Ha a józan ész lassan álomba szenderül,
Ha a gondok elől már nincs hová menekülj,
Ha egy nehéz döntés, mint válaszút eléd elterül,

Kérlek vigasztalj meg, s még a nap is felderül,
Ez szolgál minden rossz ellen ellenszerül.
s az élet zajos vihara lassan elcsendesül,
Mama vigasztalj meg, már csak te maradtál egyedül.

Mama vigasztalj meg, látod megint te maradtál
vigasztalj meg, látod megint egy szomorú nyár.
Minden játékhajó elsüllyedt, ennyit ért,
hiába bíztunk, hittük, hogy partot ér.

Nem volt igaz, semmi sem.
nem volt igaz, azt hiszem.
nem volt igaz, játszunk még,
hátha elhiszed majd egyszer valakiért.

Nem volt igaz, semmi sem.
nem volt igaz, azt hiszem.
nem volt igaz, játszunk még,
hátha elhiszed majd egyszer valakiért.