Csak a távolba néztem,

és messze többet láttam,

mint egy álomban ébren,

hazataláltam.

A visszatérő emléksorok,

labirintusába tévedve.

Homályos múltban elélt korok,

illúziójába révedve.

Messzefutó távlat,

benne összetört képek.

Gondolatok, rejtett vágyak,

Egy ámélkodó lélek.

Párhúzamos világok, képzetek,

Elreppentő igéret.

Egy lassú, hosszú, visszafolytott lélegzet,

Frázissal átitatott színészet.

Körmondatok végtelen kavalkádja,

mit a tudatalatti ki nem mond,

Elvont álmok végtelenül selymes aranyágya,

Amik végére sose kerül pont