Inszomniás éjeken át csak erre vártam,
gyere ,kerengjünk tegnapból a mába.
Fogd meg a kezem, majd vezetlek
egy utolsó táncba, belefojtom, nem feledlek.

Pördülj és forogj, s az idő csak telik,
bécsizzünk Pesten késő reggelig,újra,
szélmalom tánc, mindig az fújja,
nem is bánt, ha végül nem kelünk útra.

Szeress, szenvedéllyel s ártatlanul,
Keress újra, az idő vasfoga se bánja,
Feledj, tisztelettel s bántatlanul.
hisz a szeretetnek nincsen ára.

Pördülj és forogj, s az idő csak telik.
Szeress, keress, feledj reggelig.
Érezd, csak érezd jól magad,
más már úgy sem maradt.

Ágyat bont a hajnal egy pillanat alatt,
s közös táncukból csak egy emlék maradt.
Elillan a zene egy sápadt hajnalon,
s könny csillan fel bágyadt arcomon.