Kacskaringó kavalkád, leperegnek a napok.

Némelyik oly avantgárd, más a reggelbe fagyott.

Egy csendes napon elérlek téged, elér majd éned.

Egy csendes napon meglátni véled, már kéred.

Izzanak a szavak, de lávaként ajkamra hűl.

Mélyen kergető akarat, várakozással egyesül.

Tetten ér a hajnali szellő, oly hűvösen lágy.

S bennem nem felejt ő, az el nem múló vágy.