Kacskaringó kavalkád, leperegnek a napok.
Némelyik oly avantgárd, más a reggelbe fagyott.
Egy csendes napon elérlek téged, elér majd éned.
Egy csendes napon meglátni véled, már kéred.
Izzanak a szavak, de lávaként ajkamra hűl.
Mélyen kergető akarat, várakozással egyesül.
Tetten ér a hajnali szellő, oly hűvösen lágy.
S bennem nem felejt ő, az el nem múló vágy.